Az elmúlt hét eléggé zsúfolt volt. Hétfőtől vasárnapig bejártuk egész Budapestet... Bár már mindent láttam, a nagyszüleim úgy gondolták "ha már ideköltöztem, akkor nézzek meg mindent megint". Nem értem miért, de mindegy. Javarészt Ricsinek köszönhetem, hogy nem untam magam halálra. Pl mikor a Duna partján ültünk a turistabuszon (?) rám írt:
Ricsi üzenete: Namiapálya?
Cortez üzenete:Milenne? Ülök a turistabuszon és döglődök...
Ricsi üzenete: Az jó.
Cortez üzenete: Nagyon
Ricsi üzenete: Megjött az a csaj aki nem volt gtáborban
Cortez üzenete: Aha. És ki az?
Ricsi üzenete: Renáta
Cortez üzenete: Aha.
Ricsi üzenete: Nem beszél sokat. Neményivel meg Emóval (ezt a becenevet ragasztotta Virágra) haverkodik. De am lehet kedves.
Cortez üzenete: Aha, ja. Megyek mer nagymamám érszrevette, hogy nem a panorámát csodálom.
Ricsi üzenete: Ok hello
Legalább nem folytottam magam a dunába.
Reggel valamiért kipihenten ébredtem, ezért még valamilyen szinten normálisan is néztem ki. Behajítottam a cuccaimat a táskámba és leszaladtam a lépcsőn. Gyors reggeli és már indultunk is. Papa ugyanott tett ki, mint a gólyatábor napján, úgyhogy nem volt nehéz odatalálni a sulihoz. Amúgy meg Ricsi úgy integetett, hogy a holdról is lehetett látni...
-Jó reggelt!-köszöntem Ricsinek, de pár felsőbb éves is felfigyelt az érkezésemre.
-Reggelt-sóhajtott Ricsi
Csengettek, úgyhogy elindultunk a nyelvi előadóba. Ahogy beléptem a suli ajtaján rögtön megláttam a 4 a-s lányt
-Szijjjjjjja Cortez!!-nyávogta Edina
-Aha, ja-morogtam.
Röhögve mentünk végig a folyosón aztán megláttam, hogy Virág úgy integet, mintha valami bogár szállna körülötte. Mosolyogva intettem neki, aztán észrevettem, hogy ott áll mellette egy másik lány. Nem, nem a-s volt. Kétségtelenül nem felsős. Sötétszőke haja középen volt elválasztva és a válla alá ért. Zöld kardigán volt rajta farmerrel és szintén zöld converse-el. Szép lány volt, ez kétségtelen, nekem meg ráfagyott a fejemre a mosoly. Ezek szerint ő Renáta. Mielőtt még bármit is észrevehettek volna a többiek a lefagyásomból, tovább indultam. A nyelvi előadóban 3 négyszemélyes pad volt: automatikusan az utolsó parsor, balról a második padba vágtam le magam Ricsi és Dave közé.Lassan a többiek is beértek. Ekkor Ricsi elém tolt egy kis papírfecnit:
"megvicceljük Renit?"
Megvontam a vállam és visszaírtam:
"tőlem"
Reni az előttem lévő helyre ült. Na tessék, most meg bámulhatom a haját. Mindegy alapon megböktem Ricsit:
-Ez ki?-kérdeztem suttogva, de úgy, hogy Reni is hallja
-Ki?-kérdezett vissza Ricsi, mintha nem tudná
-Virág mellett-böktem Virág felé
-Zsák-jelentette ki Ricsi
-Nem ő, a másik oldalán.-mondtam
-Ja! Osztálytárs. Regina-szólt, de látszott, hogy mindjárt elröhögi magát
-Renáta-szállt be Zsolti is
-Mindegy-vihogott Ricsi
-Miért nem volt gólyatáborban?-kérdeztem, mert ez tényleg érdekelt
-Mit tudom én, biztos tanult-röhögött Ricsi
-Stréber?-kérdeztem
-Totál-válaszolták egyszerre
Szuper. Van egy még egy stréber az osztályban... Egész angolon fordítottam, mert rajtam kívül csak Zsák és az a gyökér Neményi tud angolul. Kicsöngetés után a kémialaborba volultunk át. Névsor szerinti ülésrend. Hurrá. Mosolyogva vágtam le magam Virág mellé, aki éppen nagyon magába volt szállva. Gondos bevágta maga után a teremajtót és kihívta Ricsit felelni. Na tessék, Ricsi első jegye egy egyes. Jól kezdi a félévet. Gondos feltette neki a kérdést, mire gondolkodó-pózba formálódott. A tanárnő már fogta a tollát, hogy befirkantsa a jegyet, amikor Ricsi benyögte a választ. És a következőt is. És az utána lévőt is. Naneee! Ricsi tanult? Óra végén szó szerint letámadtuk.
-Regi súgott-vigyorgott abba nem hagyva a szívatást.
-Reni-javítottam ki
-Akkor ő-vonta meg a vállát
Ezek szerint nem stréber. Ez jó. Asszem. A nap további részében kaptunk egy ötoldalas házidogát franciából és a többiek írtak töriből. Mivel most van a nyílt szakkörök hete, a legtöbben mentek valamire. Engem sem az olvasókör, sem a rajz nem mozgatott meg, úgyhogy gyalog mentem haza. Otthon elregéltem mi a helyzet beleértve Renit is aki egész nap a gyökér Neményivel volt elfoglalva. Fura. Na mindegy. A napom további részét zenehallgatással és sorozatbámulásból állt, most pedig hajnali 3 van és álmos vagyok. Hoppá
|